Egy kis történelem

Az újkori Európában csak a XVII. század óta termesztik, manapság Spanyolország és Portugália büszkélkedhet a legnagyobb brokkoli termesztő területtel.

A brokkolit a XIX. században olasz bevándorlók vitték be Amerikában, de a növény csak az 1920-as években vált ott igen népszerűvé. Kalifornia napjainkban is a világ egyik legjelentősebb brokkoli termesztő vidéke. A brokkoli (Brassica oleracea) vagy spárgakel a keresztesvirágúak, káposztafélék családjába tartozik, a karfiol és a kelbimbó legközelebbi rokona, amelynek mintegy harminc fajtája ismert. A karfiolhoz hasonlóan a brokkolinak is a virágát fogyasztjuk, és a virágokat külön tartó szárakat. Kevesebben tudják, hogy a virágzatot körülzáró levelek közül a zsenge, belső levelek is felhasználhatók étkezési célokra, ezekből a kelkáposztára emlékeztető ízű főzelék készíthető. A friss apró bimbóknak kékeszöld, a levelek, és a szárak pedig haragoszöld színűek.

Vitamin tartalom

A brokkoli számos értékes tápanyagot hordoz, ráadásul a többi káposztafélénél könnyebben emészthető formában. 100 g brokkoli energiatartalma 100 kJ (24kcal). Zsírtartalma mindössze 0,2 g, szénhidráttartalma 2 g, fehérjéje 3 g. Rosttartalma jótékony hatású székrekedéses panaszoknál, mivel serkenti a belek mozgását. Ásványi anyagai közül említésre méltó a kálium (300 mg fölött), a kalcium (87mg körül), a magnézium, nátrium, a vas, a cink és a foszfor. A nyers növényben B1-, B2-, B6-vitamin, C-vitamin, K-vitamin és E-vitamin is kimutatható, valamint az A-vitamin provitaminja, a béta-karotin. Igen gazdag folsavban; fogyasztása várandósoknak kifejezetten javasolt.

A brokkoli az egyik C-vitaminban leggazdagabb zöldség. Nyersen 115 mg, de még főzés után is 35-90 mg C-vitamin található benne.

A brokkoli számos növényi tápanyagot, fitonutrienst tartalmaz. Ebből máig 33 félét azonosítottak (többek között: karotinoidok, kumarinok, flavonoidok, glukozinolátok, indolok, isothiocianátok, lutein, sulforafánok, terpének és fenol savakat).

Rendszeres fogyasztását a táplálkozási szakemberek mind a benne rejlő tápanyagok, mind pedig bizonyos betegségekkel (különösen a daganatos betegségekkel) szembeni védőhatása miatt ajánlják, egyike tehát azoknak az „egészségmegőrző” élelmiszereknek, melyek megcáfolhatatlanul sok jó tulajdonsággal rendelkeznek.

A brokkoli fogyasztása, felhasználása

Fogyasztása sok szempontból megegyezik a karfioléval vagy a kelbimbóéval, a szár esetében pedig a spárgáéval. Felhasználási területe nagyon változatos, hiszen savanyúságnak, köretnek, levesnek vagy főételnek egyaránt elkészíthető. Egyszerűen párolhatjuk vajon, kevés sóval köretnek - a párolt brokkoli nagyon finom különböző főtt tésztás ételek elkészítéséhez - vagy készülhet belőle zöldségleves, tejszínes krémleves, sűrű mártás. Zsenge leveleiből főzelék készíthető. Indiában burgonyával és hagymával vegyítve készül a karfiolos ragu. Legjobb kiegészítő ízesítője a fokhagyma, a citromlé és a fehérbor.

Igyekezzünk a feldolgozás, párolás során csak rövid ideig, maximum 10 percig főzni, hogy megőrizzük értékes vitamin és ásványi anyag- tartalmát. Gőzben párolva pl. kuktafazékban készítve megóvhatjuk a bennlévő vitaminokat.

(forrás: dietetika-eletmod.hu)